Diabétesz jelei

Cukorbetegség jelei és kezelésük

Hogyan ismerhetők fel a cukorbetegség tünetei?

Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség jelei rendkívül hasonlóak,
a fáradékonyság, a szájszárazság, a fokozott vizeletürítés, az állandó szomjúság- és éhségérzet már árulkodó jelek lehetnek.

1-es típusú diabétesz esetén a tünetek igen gyorsan, néhány hét vagy hónap alatt alakulhatnak ki, míg 2-es típusú cukorbetegségben ez jóval hosszabb időt vesz igénybe, sőt az is előfordulhat, hogy egyáltalán nincsenek érezhető jelei. Sokaknál csak egy rutinszerűen elvégzett laborvizsgálat során derül ki, hogy cukorbeteg, mert éhgyomri vércukor értéke 7mmol/l felett van.

A 2-es típusú cukorbetegséget megelőzi a metabolikus szindrómának nevezett tünet együttes, melyet régen X szindrómaként is emlegettek. A metabolikus tünetek meglétekor, már gondolnunk kell a prediabéteszre. A prediabétesz a cukorbetegséget közvetlenül megelőző állapot, ami lényegében inzulinrezisztenciát jelent.

Inzulinrezisztenciának azt nevezzük, ha sejtjeink érzékenysége csökken az inzulin hormonra. Az inzulin receptorok a túlzott igénybevétel miatt eltompulnak, és a normális, 6 alatti vércukorszintet a szokásosnál csak több inzulin tudja fenntartani. Az inzulinrezisztencia a test minden sejtjét megtámadhatja.

A metabolikus szindróma a jelen korunkban teljesen normálisnak tűnő, de mégis tápanyaghiányos, sok szénhidrátot tartalmazó étrend következményeként tud kialakulni.

A diabéteszt megelőző metabolikus szindróma szubjektív tünetei:

  • Fáradékonyság,
  • Stressz,
  • Szorongás,
  • Rossz kedélyállapot,
  • Memóriaromlás,
  • Vércukor ingadozás, mely étkezés után 3-4 órával éhségi szédülést, rossz közérzetet okoz. Ennek a rossz közérzetnek oka, hogy a vércukorszint a normál szint alá csökken.

A cukorbetegség előtti metabolikus szindrómának objektív jelei is vannak:

  1. Túlsúly, ami nem csak a “kövér” embereket jelenti. Metabolikus szindrómában az is túlsúlynak számít, ha a derékbőség férfiaknál 102 cm, nőknél 80 cm feletti. Vagyis a legegészségtelenebb zsírszövetet, a hasi zsír nagyságát kell leellenőriznünk magunkon.
  2. Alacsony a HDL koleszterin szintje. A jó, vagyis HDL koleszterin szintje férfiaknál 1.03, nőknél 1.3 alatti, és emellett magas a rossz koleszterin, az LDL szintje. (Nem szeretem ezt a szakirodalomban elterjedt jó és rossz koleszterin elnevezést. Igazából nincs jó vagy rossz koleszterin, egy fajta koleszterin molekula létezik. A HDL ugyanolyan koleszterin, mint az LDL, de van egy lényeges különbség közöttük. A HDL koleszterint fehérje molekulák veszik körbe, vagyis fehérje burokkal rendelkezik. Az LDL koleszterin ezzel szemben, nem rendelkezik ilyen burokkal, ezért összecsapzódhat, és az érfalakra rakódhat. Ha a csupasz, LDL koleszterint fehérje burok veszi körül, jó (HDL) koleszterinné alakul át.)
  3. A trigliceridek magas szintje a vérben, 3.9 feletti,
  4. Magas vérnyomás, 130/85 feletti,
  5. A vércukor, vagy a glikolizált hemoglobin magas szintje,
  6. Inzulinrezisztencia, vagyis az inzulin magas szintje.

A metabolikus szindróma diagnózisa akkor állítható fel, ha ezek közül a 6 anyagcsere elváltozások közül legalább 3 fennáll.

A cukorbetegség jelei a vércukorszint és inzulinszint változásában.
A vércukor és az inzulin szintjének változása a cukorbetegség felé haladva

A metabolikus szindróma nem tekinthető betegségnek úgy, mint a diabétesz, hanem tünetek és labor teszt eredmények olyan együttese, mely az anyagcsere folyamatok koros változását jelzi.

A metabolikus szindróma megelőzheti a cukorbetegséget. Ha metabolikus szindrómánk van, még nem jelenti azt, hogy cukorbetegek is vagyunk, de egy idő után azok lehetünk. Kialakult 2-es típusú cukorbetegség esetén a metabolikus szindróma tünet együttese biztosra vehető. Az 1-es típusú diabétesz teljesen más, ez a betegség megjelenhet metabolikus szindróma nélkül is.

Hogy kiderüljön a fenti tünetek többsége vajon fennáll-e, fel kell keresni orvosunkat, hiszen a magas vérnyomás és túlsúly megállapításán túl, a metabolikus tünetek megállapításához vérvételre van szükség. A szokásos vérvételes szűrővizsgálatokkor ezeket nagyrészt ellenőrzik, kivéve a glikolizált hemoglobin szintjét és az inzulinrezisztenciát.

Ha előfordulnak olyan tünetek, mint fáradtság, cukor éhség, szomjúság, gyakori vizelési inger fontos, hogy elmenjünk orvoshoz, mert ilyenkor már az inzulinrezisztencia gyanúja merül fel. A 2-es típusú cukorbetegséget 90%-ban ez a kórállapot megelőzi.

Az inzulinszint percről percre változhat. A hosszú távú inzulinszintnek a C-peptid nevű anyag a legjobb indikátora. A C-peptid 70 mmol/l felett enyhe, 120 mmol/l felett súlyos inzulinrezisztenciát mutat.

Inzulinrezisztencia estén, a sejtek nem jutnak elég glukózhoz, ezért glikolizálódnak, glikolizációs végtermékek, AGE-k keletkeznek. A glukóz hiány hatására az elme zavarossá válhat, a memória romlik, az izmok fáradnak, a bőr öregszik.

A cukorbetegség kezelése

A diabétesz a világon a leggyakoribb anyagcsere rendellenesség. Az anyagcsere helyreállítását célzó étrenddel ambiciózus, nagyra törő célokat érhetünk el. Helyesen összeállított diétával látványos eredményeket érnek el nemzetközi szinten is azok a cukorbetegekkel foglalkozó orvosok, akik a táplálkozás és az életmód megváltoztatását helyezik előtérbe a betegség kezelésében.

Ha Önnek metabolikus szindrómája van, vagy kialakult az inzulinrezisztenciája, esetleg már 2-es típusú cukorbeteg, akkor haladéktalanul kezdje el az alacsony glikémiás terhelésű diétát. Kizárólag alacsony glikémiás indexű szénhidrátokat fogyasszon, de azokat is csak mértékkel, mennyiségi megszorítás mellett.

Alakítsa át étrendjét úgy, hogy a csökkentett szénhidrátfogyasztás miatt kieső kalóriákat, a vércukorszintet kevésbé emelő fehérjékkel, vagy a cukorszintet egyáltalán nem befolyásoló zsírokkal, pl. hidegen sajtolt olajok fogyasztásával helyettesíti.