Étrend az inzulinrezisztencia visszafordításához

Hogyan fokozhatjuk természetes úton sejtjeink inzulin érzékenységét?

Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség során alkalmazandó étrendeknek az orvosi tankönyvek sajnos kevés figyelmet szentelnek. Ezért fordul elő gyakran, hogy az ezekkel a betegségekkel szembenéző páciens érdemi tanácsok nélkül kényszerül elhagyni az orvosi rendelőt.

Komoly problémával nézünk szembe, hiszen mind az inzulinrezisztencia, mind az ebből kifejlődő 2-es típusú cukorbetegség kezelésének legfontosabb eleme a megfelelő étrend!

Az inzulinrezisztencia (IR) azt jelenti, hogy szöveteink a normálisnál kevesebb glükózt képesek csak felvenni egységnyi inzulin hatására, így jóval magasabb inzulinmennyiségre van szükség a megfelelő vércukor-anyagcsere fenntartásához.

Az inzulinrezisztencia kialakulása 90%-ban az olyan helytelen étrendre vezethető vissza, mely során a vércukor túl gyakran emelkedik meg túl nagy mértékben. A nagymértékű vércukor emelkedést okozó táplálékok nagyfokú inzulin választ váltanak ki, ami a vércukorszint nagyarányú ingadozásához vezet.

A vércukor emelkedési hegyeket okozó táplálkozás eredménye, hogy a sejtek inzulin hormonra való érzékenysége elkezd csökkenni, rezisztenssé válnak az inzulin hatására.

Az inzulinrezisztenciában alkalmazott étrendnek tehát alapvető követelménye, hogy a vércukorszintet csak kis mértékben emelje meg.

Élelmiszereink 3 fő csoportba oszthatók:

1. Szénhidrátok
2. Zsírok, olajok
3. Fehérjék

A 3 csoport közül egyedül a szénhidrátok azok, amik képesek a vércukorszintet nagymértékben megemelni, ezért az IR diétákban gyakran ajánlják az elfogyasztott szénhidrátok mennyiségének napi 160g-ban való korlátozását.

A napi szénhidrátbevitelt 160g-ban maximalizáló diéta azonban nem tesz minőségi különbséget az egyes szénhidrátfajták között.

A szénhidrátokat vércukoremelő hatásuk alapján a glikémiás-indexük szerint csoportosíthatjuk:

1. Magas glikémiás indexű, gyorsan felszívódó szénhidrátok, melyek glikémiás-indexe 70-100 közötti.
2. Közepes glikémiás indexű szénhidrátok, melyek glikémiás-indexe 50-69 közötti.
3. Alacsony glikémiás indexű, lassan felszívódó szénhidrátok, melyek glikémiás-indexe 50 alatti.

Inzulinrezisztencia esetén az étrendnek kizárólag alacsony glikémiás-indexű szénhidrátokat kell tartalmaznia, de ezeket is csak szigorú mennyiségi megszorítás mellett. Az állapot súlyosságától függően az alacsony glikémiás-indexű szénhidrátok napi mennyiségét napi 100-160g között érdemes a következő felosztás figyelembevételével meghatározni.

Napi tápanyagok felosztása inzulinrezisztencia esetén

1. 50 alatti glikémiás-indexű szénhidrátok: 40%,
2. Zsírok, olajok: 35%
3. Fehérjék: 25%.

Az inzulinrezisztenciás étrend, nem kell hogy éhezést jelentsen, csupán az étrend súlypontjait kell áthelyeznünk. Csökkentenünk kell a szénhidrát bevitelét, de emelhetjük a fehérjék és zsírok fogyasztását.

Fehérjék

A fehérjék csekély vércukoremelő hatással rendelkeznek, továbbá emésztésük lassabban történik, mint a szénhidrátoké. Ezért inzulinrezisztencia esetén a szénhidrátokat mindig fehérjével együtt fogyasszuk, hogy a fehérjék nehezebb emésztése időben elnyújtsa a vele együtt elfogyasztott szénhidrát felszívódását is.

A fehérje beviteléhez választhatunk húsokat, halféléket, tejtermékeket, tojást, de legegészségesebb, ha növényi fehérjéket is bőségesen fogyasztunk.

Magas fehérjetartalmú zöldségek a bab-félék, a mandula, a brokkoli, a spenót, a borsó, a lencse és a szója (tofu).

Zsírok

A zsírok fogyasztásától több étrendben óva intenek, pedig a zsíroknak nincsen vércukoremelő hatása.

A hidegen sajtolt növényi olajok nagyon egészségest kalóriaforrások lehetnek. Helyettesíthetjük a pl. fehér rizsből, burgonyából, kenyérből származó kalóriák egy részét nyers növényi magvakkal, diófélékkel is. A Harvard Egyetem kutatói azt találták, hogy akik hetente ötször megesznek 28 gramm diófélét, azoknál 27%-al csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata.

Azt is kimutatták, hogy a zsírok csak szénhidrátokkal együtt fogyasztva hizlalnak.

Szénhidrátok

A szénhidrátokat úgy válogassuk össze, hogy a magasabb glikémiás-indexűeket inkább a nap első felében fogyasszuk. Ebéd előtt ajánlottak a gyümölcsök, délután inkább már csak nagyon alacsony glikémiás-indexű szénhidrátokat válasszunk.

Édesítésre cukor helyett az eritritet és a steviát ajánljuk. Már kapható eritrit-stevia keverék, ami szinte teljesen azonos ízű a kristálycukorral.

Ha étrendünkkel a vércukor görbénket ellaposítjuk, stabilizáljuk, egy idő után sejtjeink inzulinérzékenysége javulhat, aminek következtében a hasnyálmirigy kevesebb inzulint termel, így a magas inzulinszint egészségkárosító hatásai is megszűnhetnek.